Building Information Modelling (BIM) a gyakorlatban

A Building Information Modelling (BIM) egy olyan komplex és digitalizált megközelítés az építőiparban, amelyet az építkezések tervezésének, kivitelezésének és üzemeltetésének folyamataiban alkalmaznak. A BIM használata számos fontos előnyt biztosít a STRABAG csapatai részére, amellyel jobb megrendelői, tervezői és kivitelezői együttműködést alakíthatunk ki, valamint költség- és időoptimalizált, hatékony építési folyamatot tesz lehetővé. Ugyanakkor a BIM használata számos olyan előnyt is biztosít, amellyel nem mindennap találkozunk. Szabó Lászlóval a STRABAG Magyarország Mérnöki Létesítmények direkció BIM expert kollegájával készült interjúnk során betekintést kapunk, hogy milyen hardver és szoftver eszközöket használ a BIM csapat egy projekten, hogy hogyan kapcsolódtak be az M6 autópálya befejező szakaszán épülő völgyhíd kezdeti fázisaiba.

Interjúnkban kitérünk arra is, hogy milyen lehetőségek vannak a BIM modell felhasználásának területén.

Kezdjük a legfontosabbal, mi az a BIM modell?
A BIM a magasépítés területéről induló épület alapú információs modell, illetve menedzsment. Célja, hogy olyan eszközöket és információkat adjon a projektben résztvevők, együttműködők kezébe, ami mindenki hasznára válik. A modell a projektet már a koncepciós fázistól kezdve végig kíséri, és a tervezésen, kivitelezésen, üzemeltetésen át, akár az építésig vagy lebontásáig átfogóan alkalmazható. Alapvetően a valóság digitális mása. Épület alapú, tehát a tervezett építmény formáját modellezi. Esetünkben például ez egy mérnöki műtárgy, azaz egy híd. A 3D modell igazan izgalmas része azonban az „I”, azaz az információ tartalom.

Milyen információk kerülnek feltöltésre és feldolgozásra?
Az elemből származó alapadatok, mint méretek, anyagminőség, gyártó, specifikus tulajdonságok, de feltölthetünk szerződés számot, jótállási jegyet, építési időt, jegyzőkönyvet, azonosítókat is. Minden résztvevő bővítheti a modellt az általa létrehozott információval, így a tervező, a kivitelező, a megrendelő, a szakágak, a hatóságok egyaránt. Egy eszközhöz vagy alapanyaghoz a modellben elérhető számos adat, mint például egy szerződés, egy kezelési vagy karbantartási útmutató. A BIM egy olyan központi elem, amely „az igazság egyetlen forrását” képezi, hiszen minden résztvevő ugyanazon hivatalos, aktuális, elfogadott információt képes elérni a modellen keresztül. A rendszer fontos része jogosultság és a jóváhagyási folyamat kezelése, hogy megfelelő adathoz a megfelelő ember férjen hozzá, így egy előre meghatározott jóváhagyási folyamatot követően válik publikálhatóvá a feltöltött adat vagy módosítás. A közös fájlformátum az IFC, aminek használatával az összes bekapcsolt platform adatot tud cserélni egymással. Ez még nem egy hibátlan megoldás, de szépen fejlődik.

Milyen hardver és szoftver eszközöket használnak a BIM-ben, hogy segítik ezek a projekt megvalósulását?
A legtöbb esetben a BIM csoportban folyik a modellezés is. Ideális esetben megkapnánk a tervezői modellre építünk, melyet feldolgozunk és hozzátesszük a kivitelezést támogató elemeket és információkat.
Ahogy említettem a BIM a magasépítés területéről indult, ezért a legtöbb modellezési eljárás folyamatát innen ültetik át más területekre, ahol egészen más problémával szembesülhetünk. Más szoftver tulajdonságok szükségesek, mivel például nyomvonalakat, hosszszelvényeket kell kezelni az útépítésben, amelyet a magasépítő szoftverek nem kezelnek. A Mérnöki Létesítmények pont a két terület között helyezkedik el.

Egy konkrét projektet nézve, hogy kapcsolódtatok be BIM csoportként a kivitelező csapatok munkájába?
Az M6 autópálya befejező szakaszán 16 db műtárgy épül, ebből 9 db STRABAG kivitelezésben, ehhez készítettünk modelleket házon belül. A munkánk mindig az adatgyűjtéssel, a környezet, a terep felmérésével kezdődik. A digitalizációnak és az új eszközöknek köszönhetően sokkal több információt tudunk gyorsabban összegyűjteni, mint egy klasszikus geodéziai felmérés során, ugyanakkor a körülményektől, az adottságoktól és a lehetőségektől is függ, hogy milyen eszközöket használunk. Gyakran az eszközök kiegészítik egymást. Egy nagy méretű terület kezdeti állapotfelméréséhez a legalkalmasabb a drónos terepfelmérés. Nem berepülhető környezetben statikus lézer szkenner alkalmazható. Ahol sűrű a növényzet, de nagy a terület, a drónos LIDAR szkenner segíthet. Ez egy lézerszkennelési technológia, amely a lézerfény többszörös visszaverődését képes kezelni. Ez bizonyos mértékig átlát a növényzeten. Példaként említeném, hogy egy téli táj sokkal megbízhatóbb eredményt tud hozni, mint a sűrű vegetációval fedett tavaszi-nyári időszak.

A felmérés komoly előkészületeket igényel általában, hiszen jogilag is és technikailag látnunk kell előre a folyamatot. A terepmodell bemutatja a tervezett műtárgy környezetét. A terepmodellre illesztjük rá a hídmodellt, melyben a korlát, az aszfalt réteg, a cölöp alapok is láthatóak. A projekten a csapatomnak szoros együttműködése volt több STRABAG direkció BIM csoportjával, valamint a Task Group 05 és a STRABAG Innovation & Digitalisation kollégáival. A SID számára például modellt és helyet biztosítottunk a konszern egyik Boston Dynamics robotjának tesztelésére, illetve itt tesztelhettük a Trimble Site Vision kiterjesztett valóság megoldását is.

Milyen lehetőségek vannak még a területen, amit még nem használtatok ennél a projektnél, de alkalmazható lenne más projekteken?
Folyamatosan fejlesztjük folyamatainkat, tanulunk a projektek során. A modell önmagában nagyon jól alkalmazható különböző célokra, hiszen már a tervasztalon végig modellezi, szimulálja a megvalósítást, így a hibák előre kiszűrhetőek. Időben fel tudunk készülni a kritikus helyzetekre. Ilyen hibák lehetnek a tervhibák, mint például, hogy két különböző tervlapon egymásnak ellentmondó adatok szerepelnek.
A Veszprém 8-as számú főút elkerülő szakaszán megépült műtárgyak esetében a modellből és a felmérésből pontosan kivehető volt, hogy amíg az egyik híd esetében szükséges a forgalom elterelése, addig a másik szerkezet esetében a forgalom zavartalanul haladhat a hídfők építése során.

Másik jó példa a szkennerrel felmért környezetnél alkalmazott ütközés vizsgálat. Például egy cölöpfúrót vizsgáltunk, hogy belelóg-e a magasfeszültségű légkábelek biztonsági zónájába amikor dolgozik. A felméréssel és modellezéssel rávilágítottunk arra, hogy a lavírsíkon állva a cölöpfúrónk még a felső kábelt is le tudná szakítani, így nem a helyszínen kellett az akár emberéleteket is veszélyeztető helyzetekkel szembesülni.
Vizsgálhatjuk az építési állapotokat is: elegendő helyünk marad, ha elbontják a fél hidat és a töltést építik? Meddig kell építeni a töltést, hogy beférjen a munkagép? Tud-e dolgozni alatta vagy sem? A terveken ezek részben elérhető információk, de nem mindig egyértelmű. Ebben az esetben is rengeteget segít a vizualizáció.

Természetesen a csapat célja, hogy segítsük a kollégák munkáját, párhuzamosan pedig fejleszteni tudjuk új eszközökkel, szoftveres megoldásokkal folyamatainkat. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a mi munkánk célja nem az, hogy kizárjuk az emberi tényezőt egy építkezésről. Sőt ellenkezőleg a cél az, hogy egy szakember részére olyan eszközöket biztosítsunk, amellyel a lényeges, szakmai hozzáértést igénylő feladatokra koncentrálhat, hogy a digitalizációt megvalósíthassuk az építőiparban a kor elvárásainak és lehetőségeinek megfelelően.