A próbaszakaszokon három különböző fejlesztési irány gyakorlati teljesítményét elemzik valós üzemi körülmények között.
A próbaszakaszokon három különböző fejlesztési irány gyakorlati teljesítményét elemzik valós üzemi körülmények között. © STRABAG

Helyszín
Komló

Építés éve
2026

Vissza Projektek

Útépítési innovációk vizsgáznak a komlói andezitbányánál

A TPA kezdeményezésére, 2026. nyarán több kísérleti pályaszerkezetet alakított ki a roxit komlói andezitbányájánál. A próbaszakaszokon három fejlesztési irány gyakorlati teljesítményét vizsgálják: a szintetikus szálakkal erősített hidraulikus alaprétegekét, a bioalapú lignint tartalmazó aszfaltkeverékekét, valamint a gumibitumenes rétegekét.

A laboratóriumi fejlesztések valódi műszaki értéke akkor mutatkozik meg, amikor az új anyagok és szerkezeti megoldások üzemi körülmények között is bizonyítanak. Ezt a célt szolgálják a komlói roxit andezitbánya bekötőútján megépített próbaszakaszok, amelyek a TPA útépítési kutatás-fejlesztési eredményeinek gyakorlati kipróbálására adnak lehetőséget.

A helyszín különösen alkalmas a hosszú távú megfigyelésre. A bányaforgalom jelentős nehézgépjármű-terhelést jelent, ugyanakkor a forgalom jól kontrollálható, mérhető és ismert. Mivel a bekötőút nem közút, a későbbi állapotfelvételek, vizsgálatok és műszeres mérések a közforgalom zavarása nélkül végezhetők el.

Réteg Vastagság Anyag / kötőanyag
Kopóréteg 4 cm SMA 11 (mI) PmB 25/55-65
Kötőréteg
9 cm
AC 22 kötő (mF) PmB 25/55-65
Fáradásnak ellenálló alapréteg
6 cm
AC 16 kötő (mF) GmB 45/80-55 AF
Hidraulikus burkolatalap
20 cm
szálerősítésű C12 soványbeton vagy CKt-4; feszültségmentesítés nélkül
A próbaszakaszon rétegrendjei © MI által generált tartalom

A laboratóriumtól a valós terhelésig

A fejlesztés célja nem csupán az volt, hogy az új keverékeket beépítsék, hanem az is, hogy értékelhető tapasztalat szülessen a kivitelezhetőségükről és a kész rétegek hosszú távú viselkedéséről. A próbaszakaszok ezért egyszerre szolgálnak demonstrációs helyszínként és tartós megfigyelési felületként. A hagyományos technológiával készült referenciaszakasz összehasonlítási alapot ad a későbbi értékelésekhez.

Szálakkal korlátoznák a repedések tovább terjedését

Az egyik vizsgált fejlesztési irány a diszpergált szintetikus szálakkal erősített hidraulikusan kötött alaprétegek alkalmazása. A TPA által fejlesztett keverékekben a szálak a kialakuló repedések tovább nyílását és tovább terjedését korlátozzák. Ezzel lassíthatják a szerkezeti károsodást, késleltethetik az alapréteg leromlását, és mérsékelhetik annak kockázatát, hogy a repedések reflexiós repedésként a felettük elhelyezkedő aszfaltrétegekben is megjelenjenek.

A koncepció műszaki jelentősége a hosszabb fáradási élettartamban rejlik. A próbaszakaszokon kétféle, 20 centiméter vastag, feszültségmentesítés nélkül kialakított szálerősített alapréteg készült: egy C12 soványbeton, illetve egy CKt-4 hidraulikus alapréteg. Mindkettő fölé azonos aszfaltréteg-rend került, így a későbbi monitorozás során összevethetővé válhat a két alapréteg viselkedése.

A kísérleti szakaszokon bioalapú lignint tartalmazó aszfaltkeverékek viselkedését is tesztelik. © STRABAG

Lignin: bioalapú adalék az aszfaltban

A második fejlesztési terület a lignin adalékszerrel készülő aszfaltkeverékek alkalmazása. A lignin a papír- és faipar melléktermékeként keletkező természetes biopolimer. Nagy mennyiségben rendelkezésre áll, és mintegy 2,4 kilogramm CO2-egyenérték tárolt szén kapcsolódik egy kilogramm ligninhez. Felhasználása ezért az aszfaltgyártás szénlábnyomának mérsékléséhez is hozzájárulhat.

A lignin szerepe ugyanakkor nem korlátozódik a fenntarthatóságra. A bitumennel fizikai és kémiai kölcsönhatásba lép, különösen az aszfaltén- és gyantamolekulákkal. A fejlesztési koncepció szerint ez javíthatja a bitumen tapadását, mérsékelheti az aszfalt vízérzékenységét, késleltetheti az oxidatív öregedést, és kedvezően befolyásolhatja a keverék mechanikai viselkedését.

A lignin hőmérséklet-érzékenysége miatt a próbaszakasz keverékeit mérsékelten meleg technológiával gyártották. A megerősítés 4 centiméter profilmarás után 5 centiméter vastag AC 16 kötőrétegből és 4 centiméter vastag AC 11 kopórétegből áll, mindkét aszfaltréteg PmB 45/80-65 kötőanyagot és lignint tartalmaz.

Gumibitumen a nagy nyíróterhelésű ívben

Külön próbaszakasz készült egy nagy forgalmi terhelésnek és jelentős nyíróerőknek kitett íves útrészen. Itt a gumibitumen kedvező tulajdonságainak gyakorlati igazolása áll a vizsgálat középpontjában. A teljes pályaszerkezet valamennyi aszfaltrétegében GmB 45/80-55 kötőanyagot alkalmaztak.

A fenntartható útépítési megoldások között a gumibitumenes pályaszerkezetek teljesítményét is vizsgálják. © STRABAG

A gumibitumenes szakasz rétegrendje

Réteg Vastagság Anyag / kötőanyag
Kopóréteg 4 cm AC 11 kopó (mF) GmB 45/80-55
Kötőréteg
7 cm AC 22 kötő (mF) GmB 45/80-55
Alsó aszfaltréteg
8 cm AC 22 kötő (mF) GmB 45/80-55
Hidraulikus burkolatalap
20 cm CKt-4, feszültségmentesítéssel

A monitorozás adhat választ a tartósságra

A komlói próbaszakaszok legfontosabb eredményei nem kizárólag az építés pillanatában értékelhetők. A beépíthetőség tapasztalatai mellett a hosszú távú megfigyelés mutathatja meg, hogyan reagálnak az egyes szerkezetek a nagy tömegű járművek ismétlődő terhelésére, illetve milyen ütemben jelennek meg rajtuk az esetleges károsodások. Ebben kulcsszerepe lesz a különböző innovatív megoldások és a hagyományos technológiával készült referenciaszakasz összehasonlításának.

A projekt jól példázza, hogyan kapcsolható össze az anyagfejlesztés, a kivitelezési tapasztalat és az üzemi léptékű teljesítményértékelés. A STRABAG konszern innovációs tevékenységében a gyakorlati alkalmazhatóság mellett a fenntarthatósági szempontok is hangsúlyosak. A komlói program ennek megfelelően egyszerre vizsgálja a pályaszerkezetek tartósságának növelését, az új alapanyagok felhasználását és a környezeti terhelés mérséklésének lehetőségeit.